Gofri, ropogósan

A nyár gyakran juttatja eszembe a balatoni gyerekkori emlékeimet. Sokszor nyaraltunk ott, a vidám, önfeledt lubickolás, kergetőzés közben a jó levegőn hamar megjött az étvágyunk is. A zsúfolásig teli strandon szinte egész nap végtelen hosszúnak tűnő sorok kígyóztak a büfék előtt. A frissen sütött, omlós húsú hekk, az ínycsiklandozó sült kolbász, az aranyló főtt kukorica és a gofri illata lengte be a környéket. Minket gyerekeket persze leginkább az édesség érdekelt, boldogan majszoltuk az eper- és csokihabos finomságot, nem tudtunk betelni vele. Ezzel még manapság is így vagyok  A gofrit először belga cukrászok készítették, eredete a múlt századokig nyúlik vissza, de még ma is a legnagyobb népszerűségnek örvend főleg a hazájában és Amerikában. Az elkészítése roppant egyszerű, csak egy jó gofrisütő és némi türelem szükségeltetik hozzá.

Én most egy sütőpor nélküli változatot készítettem, kissé tömörebb, mint sütőporral.  A kész gofri belül puha, kívül ropogós. Nyár lévén friss gyümölcsökkel pakoltam meg, de nagyon finom  nutellával, tejszínhabbal, vaníliapudinggal, olvasztott csokoládéval, lekvárokkal, fagyival, mézzel vagy juharsziruppal is.

Hozzávalók:

300g finomliszt 
2 tojás
125 g vaj
fél rúd vanília kikapart belseje vagy 1 vaníliáscukor vagy egy-két csepp vaníliakivonat
100 g cukor
csipet só
3 dl tej
reszelt citromhéj vagy pár csepp citromlé

A tojásokat, a citromlét, a cukrot és a vaníliát egy tálba teszem, robotgéppel habosra keverem, majd hozzá adagolom a meglágyított vajat is. Végül felváltva beledolgozom a tejet, lisztet, csipet sót. 15 percet pihentetem.

A gofrisütőt bemelegítem, evőkanállal beleadagolom a tésztát, nem túl sokat, kb. 2-3 evőkanállal, – mert különben kifolyna süléskor.

Szép aranybarnás színűre sütöm 2-3 perc alatt. Sütés után a gofrikat egy kis ideig rácson pihentetem, mert egymásra téve  hamar megpuhulnak.

Share This Post

Szerző: Nea - 2011. augusztus 17. szerda. Közzétéve: Desszert. Követheted a megjegyzéseket: RSS 2.0. Megjegyzést vagy trackback-et küldhetsz a cikkhez